Elérkeztünk az amerikai társadalom egyik mozgatórugójához, vagyis ahhoz a csomóponthoz, ami itt (majdnem) mindent meghatároz, ami nem más, mint a VÁSÁRLÁS. Így, nagy betűkkel. Ez megkerülhetetlen, kihagyhatatlan, továbbá spirálisan magával ragadó élmény, így, ha nem szeretsz vásárolni, semmiképpen ne költözz Amerikába!

Bloomington kis város, két nagy mall-ja van (ez bevásárlóközpontot és köré települt mindenfajta kisebb de inkább nagyobb boltot, autószereldét, drive-thru bankot, jó nagy parkolókkal megpakolva jelent) és minden csücskében további nagy üzletek. Pedig a város egyik csücskéből a másikig maximum 20 perc alatt lehet átjutni. Ezek az üzletek óriásiak, bejárhatatlanok.

Itt nincsenek sarki kis boltok, ha elfelejtetted a tojást vagy lisztet szépen vissza kell menned a hatalmas boltba, és feledékenységedért cserébe további másfél órát vagy köteles vásárolgatni – legalább.

Vegyünk egy sima „élelmiszer” boltot, pl. a Kroger-t, ahova nekem volt szerencsém beszabadulni. Először is veszel a bejáratnál egy kocsit, aminek letörlöd a fogantyúját egy fertőtlenítő kendővel, ki tudja, ki tolta előtted, ugye. Aztán nekiállsz vásárolni. Csakhogy fogalmad sincs, hogy mi hol van, az áruház akkora, mint nálunk három Tesco. Kábultan ténferegsz. Kenyeret szeretnél? Milyet? Van belőle három sornyi, de tényleg, ez majd egy külön bejegyzést megér. Esetleg reggelizőpelyhet? Organic, vagy csak sima cukros? Gyümölccsel, anélkül? Zabpehely? Mindenféle más pehely? Ötféle? Tízféle? Hozzáadott vitaminok? Válassz, ha tudsz! Három sor… mármint három hosszú polcnyi sor.

Ugyanígy mindenből, cukros üdítők, cukormentesek, vizek, kekszek, és még sorolhatnám. Olyan árubősé g van, amit elképzelni sem tudtam. Csak narancsléből három hűtőszekrény van tele. És minden hatalmas kiszerelésben, ha véletlenül találok kicsit, az kb. másfélszer annyiba kerül arányaiban. Viszont „sima” joghurt alig van, végül csak hatalmas bödönben, elég drágán, zsírmentes verziót tudtam venni. Mondanom sem kell, hogy semmi íze…

Érdemes tehát pontos listával érkezni, különben véged van. Minden tetszetősnek hat, folyton azt érzed, ha most nem veszed meg, talán elszalasztasz valamit.

Végül beállsz a sorba, kifizeted, ami a kosaradban van, kéred a neked járó kedvezményt a kártyád alapján. (ez volt az első dolgod, ugye, hogy elintézted a kedvezménykártyát a mindenféle boltokba?!), aztán a pénztár végében álló férfi/nő megkérdezi tőled, hogy kérsz-e zacskót? Ha kezdő vagy, mint én, akkor kérsz, de ezért elég megvetően nézned rád. Az igazi bevásárló kellőképpen környezettudatos is, és cipeli magával a szatyrait, amit odaad nekik, ők pedig szépen belepakolnak, majd mindent visszatesznek a bevásárló kocsidba. De nem kell aggódnod a természetért akkor sem, ha zacskót kérsz, ugyanis ezek is lebomlanak, mire a parkolóig kiérsz.

Ezek után menjük át a Target-ba, újabb nagyszerű élmény. A Target-ban MINDEN van. De tényleg! Olyan dolgok is kaphatók, amiket el sem tudunk képzelni. Külön osztályokra van bontva: nappali, étkező, fürdő, egyéb felszerelés, iroda, tanszerek, étrend kiegészítők, kutyakaja, a végén egy „kis” élelmiszer részleg is van, de tényleg csak a legszükségesebb (főleg fagyasztott) ételekkel. Az egészben az a döbbenet, hogy elhiszed, hogy neked mindenre szükséged van, pont most és pont ezekre. Hiszen rá van írva, hogy „essential” és „temporary price cut”, mi van, ha holnap esetleg drágább lesz?! Vagy elviszik? A végén ott állsz a kezedben egy pihe-puha világoskék,bolyhos wc fedél huzattal, és boldogan rohansz a pénztárhoz, hogy kifizesd, és azt gondolod, hogy most igen, most tulajdonképpen életed legjobb ajánlatát kaptad meg, és egészen egyszerűen kihagyhatatlan vásárt csináltál.

Aztán másnap felkelsz, és rájössz, hogy a kék huzat nem megy a rózsaszín csempéhez. Semmi vész! 60 napig szó nélkül kicserélik, vagy visszaadják a pénzt, ha nem használtad, vagy hibás a termék. Sőt, ha van TARGET kártyád (ugye nem felejtettél el ilyen kártyát is kérni?) akkor 90 napig.

Tehát visszamész a boltba, kicseréled a huzatot, de ha már ott vagy, akkor körülnézel, hátha látsz valami különlegeset, amit csak ma, csak most árusítanak, és meg kell venned…ez így megy nap mint nap.

Igazán haladó szinten kuponokat is lehet gyűjteni/újságból kivágni, és azokkal további kedvezményt kérni az általában amúgy is leértékelt árukra. De járhatunk outlet-ekre is, ahol az eredeti árak töredékéért kapható minden. Ezekben az a legfurcsább, hogy a semmi közepén vannak, mindentől távol, és szintén óriásiak.

Egy alkalommal nekünk is sikerült ilyen 3-5-8 dolláros apróságokból és kihagyhatatlan ajánlatokból összeszednünk egy kosárra valót, a végösszeg elég magas lett. Persze a magyar bankkártyánkat nem fogadta el a gép, így próbáltunk készpénzzel fizetni, nálam is volt valamennyi, a gyerekek is beleadták az összes zsebpénzüket, de még így sem volt elég. Szerencsére az automatából tudtunk kivenni, végül kifizettük, de elég kínos volt. Mikor kiértünk, azt mondtam, jaj, paradicsomot meg elfelejtettünk venni! Mire Mányi: - De mama, örülj, hogy ezt ki tudtuk fizetni!